Sajóecseg és Sajókeresztúr községek szennyvíz elvezetése beruházás bemutatása
A szennyvízelvezetés kiépítésével a környezetvédelmi célok elérhetőek, mivel a felszín alatti víz szempontjából érzékeny vízminőségvédelmi területen a cca. 1.000 db "szennyvízgyűjtőből" nem fogja tisztítatlan kommunális szennyvíz szennyezni a felszín alatti vizeket.
A fejlesztés megvalósulását követően a két településen keletkező szennyvizek 100 %-ban a szennyvíztisztító telepre vezethetőek, ahol az érvényben lévő előírásoknak megfelelő szennyvízkezelés történik, mellyel a 220/2004 (VII.21.) Korm. R. felszíni vizek minősége védelméről szóló rendelet előírásai betartásra kerülnek. Ebben a változatban gravitációs, elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat valósul meg Sajókeresztúr és Sajóecseg területén, az alább ismertetett több átemelő öblözet mellett.
A tervezett szennyvízelvezető rendszer elválasztott rendszerű, gravitációs kialakítású. A települések szerkezete, lejtésviszonyai olyanok, hogy viszonylag kevés számú átemelővel megoldható a szennyvízelvezetés, max. 3,50 m folyásfenék mellett.
A projektváltozat kidolgozásánál az összes belterületi ingatlan szennyvízelvezetését terveztük meg mindkét település vonatkozásában. Amennyiben nem teljes belterületi csatornázást építünk ki, úgy lokálisan továbbra is fenntartjuk a talajvíz szennyezésének veszélyét, egyes településrészek hátrányos helyzetét konzerváljuk, illetve előidézzük, az esélyegyenlőség kritériumát súlyosan sértenénk. A projektváltozat külterületi ingatlanokat nem érint. A településeken előközművesítés nem történt. A települések ritkábban lakott, egyoldali beépítésű, fajlagosan kis fajlagos rákötési arányú területrészein vizsgáltuk az egyedi kistisztítók alkalmazásának lehetőségét is. Vizsgálva a lazább beépítésű településrészek, egyoldali beépítésű utcák helyzetét, megállapítottuk, hogy Önkormányzat nem rendelkezik ezen térségekben közterülettel, illetve ezen területek megszerzési lehetőségével, így egyedi kistisztítók elhelyezésének közterületen nincs lehetősége. Az elhelyezés akadályoztatásán túlmenően, ezen berendezések esetleges alkalmazása komoly vagyonvédelmi kérdéseket vet fel, mely kérdéseknek visszahatása van az üzemelési biztonságra is. Az egyedi tisztítók lakókörnyezetben történő elhelyezése komoly lakossági ellenállást válthat ki, a szag- és zajhatás lekezelése esetén sem kizárható a kedvezőtlen pszihikai hatás, továbbá a kapcsolatos forgalom és tevékenységviselés (rácsszemét és iszapszállítás) kedvezőtlen lakossági hatása.
A következőkben részletező módon ismertetjük a változat szerinti műszaki megoldást.
Sajókeresztúr topológiai viszonyai alapján 2 jellemző mélypont alakul ki, ahová épül a két átemelő. A szennyvízmennyiség is körülbelül fele-fele arányban oszlik meg a két átemelő körzet között. A K-I. jelű átemelőbe folyik Sajókeresztúr D-i részéről a településrész saját szennyvize. Innen a K-NY-1. jelű (D63 KPE) nyomóvezetékkel a K-2-0-0 jelű csatornán keresztül jut a szennyvíz a K-II átemelőbe. A K-II. átemelő a Szabadság utca és a Sajó közti területen helyezkedik el, beépítetlen területen, s gyűjti össze Skeresztúr É-i részéből a szennyvizet. Ebbe az átemelőbe érkezik a K-I. jelű átemelő-körzet szennyvize is. A K-II átemelőből tervezzük átnyomni a szennyvizet a sajóecsegi E-I jelű átemelőbe. A nyomóvezeték a 390/60 helyrajzi számú Sajókeresztúri út mellett, annak szolgalmi sávjában húzódik, és éri el az E-I jelű átemelőt. A nyomóvezeték (K-NY-2) keresztezi a Bábony patakot, alulról (D110 KPE).
Sajóecsegen a vasút az ÉRV vízmű-telepét és néhány (4 db) szolgálati lakást, továbbá a Tsz irodát elválasztja a település többi részétől. Ez a terület egy önálló átemelő-körzetet jelent, s az átemelőtől D50 KPE nyomócső indul és keresztezi a vasútvonalat, és csatlakozik a sajóecsegi főgyűjtőbe. Sajóecseg É-i vasúton túli területének bekötésére a tervezett E-Ny-3 jelű szennyvíz nyomóvezetéket szolgál. A tervezett vezeték az Állomás utcai tervezett DN 200-as gravitációs csatorna végaknájába köt. Sajóecsegen a vasúttól D-re egy átemelő-körzet alakul ki, s ez a terület az E-I. jelű átemelőre gravitációsan ráköthető. Az átemelő a Sajókeresztúr felé húzódó aszfaltút és a Sajó holtág mellett helyezkedik el, a település legmélyebb részén. Ez az átemelő fogadja a sajókeresztúri szennyvizet is. Innen tervezzük a két község szennyvizét együttesen a Boldvai szennyvíztisztító telepre átnyomni.Mindkét község esetében a gravitációs csatornahálózat Ø200-as műanyagcső. A közterületen épülő bekötőcsatorna DN150 műanyagcső.A boldvai szennyvíztisztító telepre a sajóecsegi végátemelőtől (E-I. átemelő) induló E-NY-1 jelű nyomóvezeték nyomja a szennyvizet. A tervezett nyomvonal sajóecsegi belterületen, a KM úton (Petőfi Sándor utca) a Dózsa György utcáig húzódik, ahol É-ra fordul, majd a 062/1, és a 062/2 hrsz-ú területen húzódik, és keresztezi a Sajó folyót. A nyomóvezeték D140 KPE nyomócső, hossza: 3094 m.
A boldvai szennyvíztisztító telep kapacitása 1000 m3/d.
A telep technológiájának rendszergazdája az OMS HUNGÁRIA Kft.
A tisztítás technológia eleveniszapos mélylégbefúvásos technológia, szervesanyag eltávolítás, nitrifikáció, denitrifikáció, biológiai foszformentesítés, szimultán vegyszeres foszforkicsapással kiegészítve.
A telepen fogadható 25 m3/d folyékony hulladék is.Az Üzemeltető nyilatkozata szerint a telep maximális hidraulikai terhelhetősége 27 l/s, amely jelenleg mintegy 60% rákötöttség mellett 10,8 l/s mennyiségben van kihasználva.Sajókeresztúr és Sajóecseg településekről a tervezett 250 m3/d mennyiségű szennyvizet mind a rendelkezésre álló tisztító kapacitás, mind a hidraulikai terhelhetőség tekintetében bővítés nélkül fogadni tudja.
Tervezett létesítmények:
| D 200 KG PVC gerinc gravitációs csatorna: | 14.487 m |
| D 160 KG PVC bekötő csatorna | 7.428m |
| Szennyvíz átemelő | 5 db |
| D63 KPE belső nyomóvezeték | 758 m |
| D90 KPE belső nyomóvezeték | 403 m |
| D110 KPE tranzit nyomóvezeték | 1.855 m |
| D140 KPE tranzit nyomóvezeték | 3.094 m |
| MÁV keresztezés | 2 db |
| Sajó folyó keresztezés | 1 db |
| Boldva keresztezés | 1 db |
A projekt gazdasági hatása
A beruházás megvalósulásának, hogy a lakosság részére elviselhetőbb terheket ró a közüzemi szennyvízelvezető hálózat igénybevétele, mint a szennyvízgyűjtő/tároló medencék üríttetése. Míg egy családnál évente keletkező szennyvíz elvezetés és tisztítás után fizetendő díj 4 fős családot feltételezve: 4 fő × 92 l/fő nap × 365 nap × 424 Ft/m3 = 56.952 Ft/év + ÁFA, addig a szennyvízgyűjtő/szikkasztó tartály évi ürítési költsége: 150.000 Ft + ÁFA.
A szolgáltatás várható lakossági díját mind az "A", mind pedig a "B" változatnál 424 Ft+ÁFA m3-enkénti díjjal vettük figyelembe, mivel a lakossági díj csak részben gazdaságossági kérdés. Lényeges szempontnak értékeltük, hogy az alkalmazott lakossági díj lényegesen nem térhet el a szűkebb környezetben alkalmazott díjaktól, figyelembe kell vennie a lakosság teherviselő képességét, hatással van a térség lakosságmegtartó erejére.
Az eltérést az üzemeltetőnek egyéb forrásokból (részben a víztermelés, értékesítés bevételeiből) célszerű fedeznie.
A projektváltozatnál a lakossági díj és az önköltség közötti különbözet (974,70 Ft + ÁFA - 424 FT + ÁFA) kedvezőbb, kisebb mértékű egyéb bevétel felhasználását, illetőleg pótlólagos forrást feltételez, nagyobb valószínűséggel fedezhető a különbözet.
A betervezésre került csatornahasználati díjat elsősorban a környező településeken kialakult, alkalmazott használati díj figyelembe vétele határozta meg. A díj eltérítése a környezetben alkalmazott nagyságrendtől, - akármely irányban, - nem kívánatos feszültséget okoz a térségben. A magasabb díjarány további következménye lehet a rákötési hajlandóság csökkenése, mely csökkentheti a hálózat és tisztító üzemeltetésének gazdaságosságát, továbbá növelheti a környezetterhelést.
Feltételezve egy 4 tagú család havi rezsi költségét 80 000 Ft-ban, addig a közcsatornán való elvezetés /4.680 Ft/hó/ ennek 5,8 %-a, míg a szippantással történő elszállítás /12.500 Ft/hó / gyakorlatilag elviselhetetlen terheket ró a lakosságra, megnövelve a havi kiadásokat 8-10 000 Ft-al.
Ebből az adatból is jól látszik, hogy ezt a költséget a lakosság nem tudja viselni, így a házi szennyvízgyűjtő medencék szikkasztó medencékként funkcionálnak /igaz ekkor anyagi terhet nem jelentenek a család számára/, azonban jelentős környezeti terhelést okoznak, szennyezik a felszín alatti vizeket.
Társadalmi hatása a megvalósult fejlesztésnek, hogy a környező településekhez viszonyított szolgáltatási különbség megszűnik. Környezeti hatás, hogy tisztítatlan kommunális szennyvizek nem szennyezik a felszín alatti vizeket. A tervezett fejlesztés nem esik a 314/2005 (XII.25.) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló Korm. R. hatálya alá.
