Alapmegjelenítés


Aktuális környezeti hírek - 2009. június 15. - II. rész

Helyzetképp a hazai komposztálásról.

Kistérségi komposztálókat kistelepülések, falvak határában, sok zöldhulladékot „termelő” intézmények, mezőgazdasági területek közelében, illetve 4-5, egymáshoz nagyon közel fekvő falu lakossági zöldhulladékának gyűjtésére célszerű létesíteni, ahol kis szállítási költséggel, kis munkaerő-ráfordítással, rentábilisan és környezetbarát módon végezhető a komposztálás akár már 1 ha területen is. A kész komposzt pedig a falvak kistermelői számára visszajuttathatók talajerő-utánpótlásra. Legfeljebb 6-8000 lakosra vetítve, évi 500 t nyersanyagból végkomposztként 500 m3-nyi újrahasznosítható anyag nyerhető ki, melyet nem lehetne értékesíteni, csak az adott lakóterületen felhasználni. Ezek létesítéséhez könnyített engedélyre lenne szükség.

Bár több civil szervezeti kezdeményezés történt, hogy a kistérségi, faluközösségi komposztálás is kapjon ésszerű jogszabályi kereteket, pl. legyen egy konkrét maximalizált mennyisége, melynek limitált mérete 100 m3, nem született meg még a jogszabály erre, sőt a paraszti gazdaságok számára sem engedélyezett a földek szélein.

Helyi komposztálásról két esetben beszélhetünk: a) házi, kiskerti, illetve a 23/2003. rendelet megfogalmazása szerinti: b) „környezeti nevelési céllal óvodák, iskolák, civil szervezetek, egyéb intézmények kertjében megvalósítható közösségi komposztálás” esetében. Ekkora méretű komposztálás nem engedélyköteles.
Házi komposztáláskor a kert egyik árnyas sarkában néhány m2-en kialakítható a hely rá, minimális munkát igényel, és a lassú érlelődésű komposzt 1 év múlva, tavasszal kiteríthető a kert egyes helyeinek megújítására, virágágyások, konyhakertek telepítésére.
A közösségi komposztálás elve és gyakorlata Magyarországon egyáltalán nem nyert teret még, elvétve akad erre csak példa, ott is általában nem szabályosan, mivel a törvényi rendelkezés ezt nem teszi lehetővé. Pedig a legkönnyebben kivitelezhető módja ez lenne a zöldhulladék háztartásokból történő kikerülésének - ezáltal az összhulladék és a szemétdíj csökkentésének - és az újrahasznosításnak. Mivel ez esetben kis léptékekről van szó, a zöldhulladék keletkezésének helyszínén kialakítható, ezért szállítási költségek egyáltalán nincsenek. Csak komposztládákra, ill. rácsokra van szükség.

Közösségi komposztálás leginkább kert - városi, illetve kisvárosi területeken valósítható meg a lakók összefogásával és az önkormányzat vagy helyi kisebb intézmények segítségével, ahol az önkormányzaté a beruházás költsége, a működtetés pedig összefogással a lakosság bevonásával is történhet. Javaslatban szerepel, hogy évente egy alkalommal a feldolgozott mennyiséget, valamint a kész komposzt felhasználását a környezetvédelmi hatóság felé jelentenék. Az üzemeltetés felelőssége az önkormányzaté, felügyelete évente egy-két alkalommal a hatóság jogköre lenne.

Azonban akár 40-50m2-nyi zöldterületen a nagyvárosok számára sem elképzelhetetlen a közösségi komposztálás, amire vannak nagyon pozitív kezdeményezések már a fővárosban is. 2001-ben a XIII. kerületben a Berettyó utcai 178 lakásos 4, ill. 10 emeletes panel társasházakban az Örs Vezér Téri Fák Környezetbarát Egyesület kezdeményezésére egy közel 490 lakót érintő lakóközösségben indult el a „program”, azzal, hogy az egyik ház szeméttárolójában saját szervezésű szelektív hulladékgyűjtést vezettek be: papír, PET-palack, elemek gyűjtésére. Azóta a vegyeshulladékgyűjtésre használt, korábbi 1100 literes gyűjtőedény helyett 750 literesre váltottak, de már ez is nagy. Az elszállítást egy helyi kisvállalkozó végzi, a befolyó pénzt az ezt követően elindított komposztálás és kertszépítés folyamatos eszközigényére (zeolit, fakeret, fűmag, .) fordítják. A szerves hulladék gyűjtését és komposztálását a házak által körbevett kis füves, fás parkban szervezték meg az Öko-Fórum Alapítvány szakmai segítségével. A kialakításhoz a Brit Nagykövetség egyik pályázati lehetősége nyújtott segítséget mintegy 100 ezer Ft értékben, amiből komposztládákat és egy aprítógépet szereztek be. A beért komposztot a füves terület talajjavítására, bokrok, virágok ültetésekor használják fel.

Újabban Budapest XII., XI., II., a XVIII. és XVII. kerülete családiházas részén is biztatóan belefogtak a házi komposztálásba, illetve nemrégiben a III. kerület kertesházi övezetében is elindult egy hasonló „projekt”, a XVI. kerületben pedig az egyik óvoda alakított ki kis komposztálót. A kész komposztot szintén saját célra használják fel az óvoda kertjében.

Sokan tévesen azt hiszik, hogy az érlelődő komposzt kellemetlen szagokkal társul, de ez nem (feltétlen) így van. A nyitottan érő komposztnak semmi szaga nincs, az utánnedvesített, féligáteresztő fóliával letakart vagy a zárható, légrésekkel ellátott műanyag komposztládákban képződő komposzt nak szintúgy nincs, ha időnként mégis (pl. már rothadásnak indult hagyma kerül a komposztba), ez esetben zeolit rászórásával egyszerűen megoldható a szagmentesítés. Helyi komposztálásnál a nyitott edények ideális tárolókapacitása 800-1000 liter, zárt edények esetében 300-600 liter.

Turai példa

A települési biohulladék leghatékonyabb „beszerzésének” és újrahasznosításának módja a házhoz menő szelektív vegyes- és szerveshulladék-gyűjtés, ami jelenleg helyi újrahasznosítással, nagy hatékonysággal talán csak a Hatvan közeli Turán létezik az országban, ott azonban annál nagyobb sikerrel; az ottani önkormányzati fenntartású Szelektív Hulladékhasznosító és Környezetvédelmi Kft. 2001 óta 4 falu lakosaitól (5000 ingatlan, 16 000 fő) gyűjti a kommunális és szerves hulladékot, illetve hulladéklerakót és komposztálót üzemeltet. Az előállított komposzt 2009 januárjában megkapta az Európai Unió termékvédjegyét, az ökocímkét, tehát a kész komposzt az EU kritériumainak megfelel, jogosult az európai védjegy használatára, és biokultúrákban felhasználható.

Kié a feladat?

Társasháznyi méretben - mint látható - önszerveződően is tud működni egy ilyen kommunális tevékenység, azonban egy akár 5-6000 főt érintő faluszéli komposzttelep esetében az önkormányzatoknak fel kellene vállalniuk legalább az ellenőrző szerepet, és betartatni az előírásokat (gondoskodni a csurgaléklé gyűjtéséről, elszállításáról...).

Az eddigi hazai tapasztalat alapján a civil szervezetek a kisléptékű komposztálás fő kezdeményezői. Ha az önkormányzatok állják is gyűjtőedények költségeit, legfeljebb a helyszínre szállításról gondoskodnak, de már az „utógondozással” nem foglalkoznak.

Képzést, oktatást is civil szervezetek szerveznek laikusok számára. Az 1996-ban indult Öko-Fórum Alapítvány a Kertészeti Egyetemen számos alkalommal tartott 6 napos tanfolyamot lakossági érdeklődők részére, ahol elsajátíthatták a kiskerti vagy helyi komposztálás mikéntjét, s minderről sok kisfüzetes kiadványt is készítettek.

Ma a HuMusz, a KÖTHÁLÓ és a SZIKE Egyesület tesz a legtöbbet a komposztálás népszerűsítéséért és oktatásáért előadásokkal, szórólapokkal, kiadványokkal, utcai kampányokon, interneten (www.komposztalj.hu), illetve pályázat útján nyert ingyenes komposztálórácsok szétosztásával (HuMusz most lezárult akciója XI. kerületi lakosoknak), minimum 5 éves használati kötelezettséggel.

Házi komposztálás - kis munkával sok haszon

Kertes házban lakók számára magától értetődőnek kellene lennie a komposztálás tényének, hisz minden adott hozzá. Sőt, teljesen megszüntethető ez által az avar és gallyégetés, és jelentősen csökkenthető a szemétszállítási díj is azzal, hogy a háztartási hulladéknak a 30-40%-át kitevő konyhai zöldhulladék nem a kukákba kerül. A hely kialakításához elegendő a kert egy árnyas sarkában egy 8-10 m2-es terület, egy lekezelt keményfából (a kezeletlen puhafadeszkák hamar elkorhadnak), de lehet fémhálóból összerakott keret. A komposzt visszaforgatásával kevesebb virágföldet kell venni, „elfáradt” füvünk javítható, a cserjék, bokrok új erőre kapathatók.

az oldal tetejére


A projekt az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával, a KEOP program keretében valósul meg.


Magyarország megújul Sajóecseg település honlapja Sajókeresztúr település honlapja Energiaközpont